Továbbra sem hagyja nyugodni az olvasóközönséget az Ötven árnyalat-trilógia. Noha E. L. James regényeiért már nem kell hosszan sorban állni, (már a könyvesboltok mellett drogériákban, vasútállomásokon és újságosoknál is meg lehet őket venni) az általa ábrázolt (nem mindennapi) szexualitás továbbra is bizsergeti az agytekervényeket.  Ana és Christian szerelmi, illetve szexuális viszonya ugyanis írók tucatját ihlette meg, ma szinte hetente jelennek meg a Szürke ötven árnyalatához hasonló novellák, regények. Komolyan, olyan mintha sorozatgyártásban készülnének a „vágytól izzó, erotikától túlfűtött” alkotások, mintegy hiánypótlóként hosszú évek "kálváriája" után. Miközben kutatók vizsgálják, miért is olyan népszerű Anastasia Steel és Christian Grey románca, mi újabb és újabb „szerelmi történettel” ismerkedhetünk meg. Elég, ha Sylvia Day köteteire vagy Lora Leigh könyveire gondolunk.

A legújabb, népszerűségi listákat is vezető regény Raine Millertől a Meztelenül. A Blackstone-affér I.rész

Mezte.jpgFülszöveg: „Brynne Bennett, a Londoni Egyetem ösztöndíjas amerikai hallgatója jó kislány módjára éldegél Londonban. Próbálja rendbe tenni kisiklott életét, keményen tanul, részmunkaidőben pedig fotómodellkedik. Egy nap Ethan Blackstone, a sikeres angol üzletember megveszi a lány aktképét, és rögvest magának akarja Brynne-t – vágyait gátlástalanul a tudtára adja, nem ismeri azt a szót, „nem”. Domináns természete magával ragadja, foglyul ejti Brynne-t, holott ő még egyre múltjának démonai elől menekülne. Titokzatosság lappang a kapcsolatukban, és hatalmas rejtélyek bújnak meg a háttérben. Vajon megszabadíthatja-e Ethan a múltja terhétől Brynne-t? És hagyja-e Brynne, hogy ezt megtegye, mielőtt az újra felszínre törő múlt szelleme végleg elpusztítaná egy szép jövő esélyét?”

 Vigyázat spoiler veszély!:)

Ígéretesnek tűnt a fülszöveg, bár volt egy fura (ez egy kicsit ismerős) érzésem, amikor kiválasztottam ezt az olvasmányt. Izgalmas krimire vágytam, amit megfűszerez egy kis romantika, erotika. Testőr, lezuhant alelnöki gép, veszélybe került fiatal lány – ezeket olvastam a kiadó oldalán részletként kiemelve a könyvből (amiről aztán kiderült, hogy ez az első két oldal és igazából nem nagyon befolyásolja a többi 197-et). Megvettem a soványka kötetet. Gondoltam attól, hogy rövid egy könyv, még lehet jó. Ebben az esetben azonban nem így lett, jócskán van bennem hiányérzet a történetet és a karaktereket illetően is.

A story szerint adott egy Londonban tanuló amerika lány, Brynne Bennett, aki az iskola mellett aktmodellkedésből tartja el magát. Fotós barátja kiállításán ismerkedik meg a rendkívül megnyerő és magabiztos Ethan Blackstone-nal. Az ismeretségből gyorsan viszony lesz, gyakorlatilag nem is történik semmi más az egész könyben, mint légyottról légyottra esünk. Árnyalatnyi utalások vannak a lány (eltitkolt) múltjáról, ám ez semmi plusszot nem ad ennek a kötetnek a cselekmény szövése során. Brynne belső vívódása és Ethan ostromló, szexéhes magatartása...ennyi és más semmi. Se váratlan fordulat, se csavar, se izgalom.

Ami leginkább zavart az olvasás közben, hogy bizonyos jeleneteket nem bont ki, amelyek hordoznak magukban izgalmat (gondolok itt arra, amikor valaki követi Brynne-t, ám kiderül róla, hogy csak egy testőr, akit Ethan állított a lányra), míg bizonyos pillanatokat a kelleténél jobban elhúz (együtt „ebédelnek”, ami aztán átmegy b*-ba). Olyan érzése van az embernek, mintha venne egy nagy levegőt és végigfutna, rohanna a szövegen, nem időzünk el igazán semmin komolyabban. Amikbe a nagy rohanás közepette belebotlunk az a rengeteg obszcén kifejezés (sokszor indokolatlanul használja a szerző, hiszen teljesen elüt az addig megteremtett hangulattól). A főnősök nem szeretkeznek, hanem k*nek, b*nak. Romantikus bókok helyett a férfi mindig csak magáévá tenné állítólag élete nagy szerelmét. Közös programjuk nem szól másról csak a szexről a kezdetektől fogva. Én lennék régimódi vagy ez csak szerintem túl erőltetett menet? Közönséges és durva, nekem egyáltalán nem romantikus. A gyengéd és meghitt pillanatok száma zéró!

„– Azt akarom, hogy velem maradj. Egyszer te nem vagy nekem elég – te nem. – Berúgott egy ajtót, és becipelt a hálószobába. Arca vadnak és elszántnak tűnt.
– Előbb megb*lak, aztán lassítunk. Add nekem ezt az éjszakát. Leljük örömünk egymásban, szépséges Brynne!”

És mit tudunk meg Brynne-ről és Ethanről? A munkájukon, a külsejükről és egymás iránt érzett érzéseikről valamicskét, de ezek mellett szinte semmit. Sejtjük, hogy Brynne korábban szexuális erőszak áldozata lett (gondolom ez adja a folytatás alapját)és azt is tudjuk, hogy Ethan nagyon jó a szakmájába. Üresek (nekem) és ellentmondásosak is. Egy aktmodell, aki szerint Ő nem szép és egy biztonsági főnök, aki erőszakos, rámenős és bizonytalan, bűnbánó?!

A két főhős mellett néhány mellékszereplő jelenik csak meg, de az ő karakterükkel a szerző gyakorlatilag abszolút nem foglalkozik. Egy fotós barát, egy szép lakótársnő, egy házvezetőnő és egy biztonsági ember…(Nem ismerős szereposztás?)

Az egy dolog, hogy hasonló hangvétellel hasonló erotikus töltettel ír valaki. De nekem végig az volt az érzésem, hogy ilyesmit már olvastam, csak jobb kivitelben. Miért?

Néhány egyértelmű hasonlóságok/azonosság a Szürke ötven árnyalatával:

A főhősök, ahogy becézik, szólítják egymást:
Meztelenül: Mr Blackstone, Miss Bennett
Szürke: Miss Steel, Mr.Grey

A főhősök egymásnak írt üzeneteinek beépítése a főszövegbe:
Meztelenül:smsezés bemásolása
Szürke: Smsek, emailek

Birtokló férfi és „tapasztalatlan”, mondhatni alávetett lány

Mindegyik könyvben szó szerint elhangzik a férfi szájából: Te az enyém vagy

Mindegyik könyvben kiemelt jelentőséget kap egy ruhadarab
A Nyakkendő - Meztelenül: LilaSzürke: Ezüstszürke

Gazdag férfi személyzete mindkét esetben azonos:
Sofőr és Házvezetőnő – mindkettő könyvben kapcsolatuk van egymással

Több azonos jelenet  
A lány lelép, a férfi összetörik; Buliba rányomulnak a lányra, férfi váratlanul feltűnik és közbelép

Egyetemista lány és sikeres üzletember kapcsolata
Meztelenül: Restaurátor szakon tanuló egyetemista és biztonsági főnök
Szürke: Angol irodalom szakos egyetemista és cégvezető

Összességében nekem egy gyenge, Szürkére emlékeztető könyv. Nem érzek késztetést a folytatás elolvasására, ezt is nehezen olvastam végig, mivel gyakorlatilag semmi nem történt benne. A Szürke ötven árnyalatának stílusa ugyan hagy maga után kívánnivalót, ugyanakkor a cselekmény, a karakterek alaposan kidolgozottak. Történik valami az eleje és a vége között. A Meztelenre egyik állítás sem igaz.

A bejegyzés trackback címe:

https://ruzsesstopli.blog.hu/api/trackback/id/tr465215850

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása