Osztozunk egymás őrültségeiben?

Vannak jó és rossz napok. Vannak sikeres, eredményes és csak úgy eltelt 24 órák. Változatosan rohan az idő, de a biztos és állandó pontok mindig értékessé teszik a mindennapokat. Ezek a kapaszkodók, azok az emberek akik a legtöbb rosszat kapják mellett, mégis a legkevesebbszer mondom el nekik, hogy mennyire nem boldogulnék nélkülük.

Ha panaszkodom, hogy nem kellek senkinek... Ott van.
Ha elbizonytalanodom a jövőm miatt... Ott van.
Ha szerelmesen szárnyalok... Ott van.
Ha éppen kudarc ér....Ott van.

"A barát az attól jó, hogy lehet vele őszinte lenni, kimaradnak a játszmák és a kímélő, hogy-ne-okozzak-fájdalmat-neked hazugságok, nem kell fel- és leépíteni, nem vársz el tőle semmit, és ő sem tőled, megmarad a gondolatok és tettek szabadsága, nem értékel, nem ítél el, nem akar megváltoztatni, egyszerűen a barátod."

Nem vagyok könnyű eset. Egy lány, aki otthonra talált távol az otthonától. Egy lány, akinek az önbizalmánál már csak az optimizmusa nagyobb olykor. Hihetetlen kilengéseim vannak, percek alatt vagyok a felhők közül a pokolba zuhanni. Szeretek társaságban lenni, mégis olykor mindenkinél magányosabbnak érzem magam. A szám be nem áll, de a szemem sokszor beszédesebb, őszintébb.

“Mindenki hallja, hogy mit mondasz, a barátok meghallják azt, amit mondasz, de az igazi barát figyel arra is, amit nem mondasz ki.”
 

Idő kellett, hogy megtanuljam, mi az a Barátság. Mi a különbség az önfeladás és az áldozat között, a kölcsönösség és az egyoldalú igyekezet között. Megtanultam, hogy nem az idő múlásával arányos az igazi kapcsolat kialakulása, és nem is feltétlenül kell, hogy teljesen azonos legyen az ízlésetek vagy a környezetek. Nem kell mindenben egyetérteni és nem kell megváltozni sem... Senki sem véletlenül lép az életünkbe és senki sem búcsúzik el nyomtalanul.

“A barátság legnagyobb próbája nem az, ha a magunk hibáit tárjuk fel barátunknak, hanem ha neki tárjuk fel az övéit.”

Ők azok, akik elmondják ha zöldség van a fogad között, ha borzasztóan áll egy ruha vagy ha megint hülyét csinálsz magadból egy srác maitt. Ők azok, akikkel úgy eltelik egy délután, hogy észre sem veszed. Ők azok, akiknek feltárcsázva a számát, tudod hogy nem kell visszafognod a könnyeidet. Ők azok, akik mellett az lehetek, aki vagyok...púder, rúzs és apró cselek nélkül is.

A ki nem mondott köszönetek, az őszinte mosolyok, a meleg ölelések...ezek vannak a soraim mögött. NEKTEK Ajánlom ezeket a sorokat!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.